A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítettek. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némelyik vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy "a szemet és lelket gyönyörködtesse". Mátyás királyunknak vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaskert falmaradványait is megtalálták.
Hanka nagyszüleivel 2007-ben egy téli napon kirándult a Budakeszi Vadasparkba.
A nagyvilág 1972-ben a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszus határozatából értesülhetett az erdők újabb felhasználási funkciójáról, melyet magyar javaslatra fogadtak el.
A Budakeszi Vadasparkot már az 1960-as évektől kezdve ebben a szellemben fejlesztették. Sétautakat, eső ellen védő kunyhókat, pihenő-és tűzrakó helyeket alakítottak ki. 1976-ban már gyalogosan bejárható volt a park, így természetes környezetében láthatóak voltak az apróvadfajok és a hazai nagyvadak is.
A Vadaspark igazi története 1979-ben, a "Nemzetközi Gyermekév"-ben kezdődött, amikor ünnepség keretében a nagyközönség használatba vehette.
A vadaspark létrehozásával, élményszerű pihenést kívántak nyújtani a látogatóknak. Ezenkívül a cél még az volt, hogy megismertessék a vadállományt, természetes környezetében, részt venni az oktatásban, segíteni a természet és vad fotózását. Az első években több száz vad élt a területen, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, vaddisznó.
Az 1980-as évekre a bekerített terület meghaladta a 400 hektárt és a hannoveri vadaspark után, kiterjedésben a második ilyen jellegű park lett Európában. Az Állatkert segítségével sörényes vadjuhok, szikaszarvascsalád került a bemutató karámokba,
és megkezdődött a skót gímszarvasok szoktatása is a karanténban.
A mai napig nagy súlyt fektet a park vezetése a gyermek korosztályú látogatók sokoldalú kiszolgálására. Az oktatás és ismeretterjesztés elsődleges feladat.
Gazdasági udvart alakítottak ki, ahol bemutatják a baromfiféléket, kecskéket, juhokat, szürke marhákat,
és az állattartók segítőit is a pásztorkutyákat, igavonó szamarakat.
2003-ban üvegfalú bemutatókban helyezték el a házi és üregi nyulakat. Az üregi nyulak földbe vájt üregei is megfigyelhetőek itt.
Építettek kisragadozó-bemutató helyet, és ragadozó madár-röpdét is.
2004-ben került kialakításra az énekesmadarak röpdéje, és gondoskodnak a bemutatókban a gólyák, vadrécék, baglyok, vércsék, folyamatos bemutatásáról.
A kisemlősöknek is van bemutató épülete. Üvegfalon kívülről tekinthetőek meg a rókák, borzok, nyestek, görények, mosómedvék, nyest kutyák.
Kialakítottak az erdei kisemlősöknek is belátható ketreceket. Így láthatóak a mókusok, sünök, még a ragadozó emlősöknek is van bemutató tere.
A bejárat mentén található a fácán és galambbemutató pavilon.
A nagyvadkarámok szomszédságában épült a 12 m magas kilátó.
2009-ben újították fel a fából készült kétszárnyú díszkaput, életnagyságú bronz szarvasbikaszoborral, kétoldalt természeti szimbólumokkal.
2010-ben a vadaspark megnyitásának 31. évfordulóján új lakók érkeztek. Két barnamedve, Vackor és Móric.
ITT
A vadaspark közmegelégedésre jelenleg is betölti alapvető feladatát.
Bővebben itt
Hanka nagyszüleivel 2007-ben egy téli napon kirándult a Budakeszi Vadasparkba.
A nagyvilág 1972-ben a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszus határozatából értesülhetett az erdők újabb felhasználási funkciójáról, melyet magyar javaslatra fogadtak el.
A Budakeszi Vadasparkot már az 1960-as évektől kezdve ebben a szellemben fejlesztették. Sétautakat, eső ellen védő kunyhókat, pihenő-és tűzrakó helyeket alakítottak ki. 1976-ban már gyalogosan bejárható volt a park, így természetes környezetében láthatóak voltak az apróvadfajok és a hazai nagyvadak is.
A Vadaspark igazi története 1979-ben, a "Nemzetközi Gyermekév"-ben kezdődött, amikor ünnepség keretében a nagyközönség használatba vehette.
A vadaspark létrehozásával, élményszerű pihenést kívántak nyújtani a látogatóknak. Ezenkívül a cél még az volt, hogy megismertessék a vadállományt, természetes környezetében, részt venni az oktatásban, segíteni a természet és vad fotózását. Az első években több száz vad élt a területen, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, vaddisznó.
Az 1980-as évekre a bekerített terület meghaladta a 400 hektárt és a hannoveri vadaspark után, kiterjedésben a második ilyen jellegű park lett Európában. Az Állatkert segítségével sörényes vadjuhok, szikaszarvascsalád került a bemutató karámokba,
és megkezdődött a skót gímszarvasok szoktatása is a karanténban.
A mai napig nagy súlyt fektet a park vezetése a gyermek korosztályú látogatók sokoldalú kiszolgálására. Az oktatás és ismeretterjesztés elsődleges feladat.Gazdasági udvart alakítottak ki, ahol bemutatják a baromfiféléket, kecskéket, juhokat, szürke marhákat,
és az állattartók segítőit is a pásztorkutyákat, igavonó szamarakat.
2003-ban üvegfalú bemutatókban helyezték el a házi és üregi nyulakat. Az üregi nyulak földbe vájt üregei is megfigyelhetőek itt.
Építettek kisragadozó-bemutató helyet, és ragadozó madár-röpdét is.2004-ben került kialakításra az énekesmadarak röpdéje, és gondoskodnak a bemutatókban a gólyák, vadrécék, baglyok, vércsék, folyamatos bemutatásáról.
A kisemlősöknek is van bemutató épülete. Üvegfalon kívülről tekinthetőek meg a rókák, borzok, nyestek, görények, mosómedvék, nyest kutyák.
Kialakítottak az erdei kisemlősöknek is belátható ketreceket. Így láthatóak a mókusok, sünök, még a ragadozó emlősöknek is van bemutató tere.
A bejárat mentén található a fácán és galambbemutató pavilon.
A nagyvadkarámok szomszédságában épült a 12 m magas kilátó.
2009-ben újították fel a fából készült kétszárnyú díszkaput, életnagyságú bronz szarvasbikaszoborral, kétoldalt természeti szimbólumokkal.
2010-ben a vadaspark megnyitásának 31. évfordulóján új lakók érkeztek. Két barnamedve, Vackor és Móric.
ITT
A vadaspark közmegelégedésre jelenleg is betölti alapvető feladatát.
Bővebben itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése