Cursillo: Fővárosi Állat-és Növénykert

Esteponában, Fuengirolában, Benalmadénán, Spanyolországban, Hanka már a szüleivel és az iskolával is kirándult néhányszor az ottani állatkertekbe, illetve delfináriumba. 2007-ben volt a Budapesti Állat és Növénykertben is.

Ezt a bejegyzést emlékeztetőnek szánom.
Légifotó

Az újkori állatkertek közül 1752-ben nyilt meg a Bécs melletti Schönbrunnban az első állatkert. Ezt követően a világ nagy városaiban sorra nyíltak meg az állatkertek, Így a budapesti állatkert a sorban a harmicadikként 1866-ban nyitotta meg kapuit.
Az alapítás eszmélyének négy úttörője volt. Kubinyi Ágoston a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Gerenday József a Fűvészkert igazgatója Szabó József egyetemi tanár, Xantus János negyvennyolcas huszár főhadnagy.
Az állatkert céljára a Városligetben lévő területet jelölték ki, és a létrehozásához szükséges anyagi feltételek megteremtésére egy részvénytársaságot hoztak létre. Petz Ármin a város főkertésze, Reitter Ferenc mérnök, díjazás nélkül készítették el a terveket. Az épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte. Szkalnitzky a maga korában híres építésznek számított. Ő tervezte a belvárosban lévő Egyetemi Könyvtár épületét, valamint az Oktogon négy sarkán álló bérházakat is. Az állatkert hihetetlen nemzeti összefogás hozta létre!
Az állatállomány megteremtése többféle forrásból is történt. Sok állat érkezett ajándékba, de vásárlás útján is gyarapodott az állomány.

Szumátrai tigrisek

Szurikáták

1876-ra elkészült az oroszlánház, melyet a kor neves építésze Hauszmann Alajos tervezett. 1896-ra az állomány mintegy kétezer egyedet számlált. 1907-ben a részvénytársaság csődbe ment. A Főváros vette át az állatkertet és teljesen újjáépítette. A változás motorja dr. Bárczy István, a városfejlesztő főpolgármester volt, akinek városépítészeti tervei között kiemelt helyen szerepelt az állatkert is. Létrehoztak egy bizottságot, zoológusok, botanikusok, építészek, közéleti személyiségek részvételével. Nemcsak állatkertet, hanem növénykertet is terveztek. Az állatok bemutatásánál alapul vették Carl Hagenbeck által feltalált panoráma kifutó ötletét is melyet először Hamburg-Stellingi állatkertjében valósítottak meg.

A régi épületeket lebontották és így helyükre újakat emeltek. A Főkapu és az Elefántház Neuschlosz Kornél a legtöbb állatház Kós Károly és Zrumetzky Dezső nevéhez köthető. A Madárház a Bölényház (háború alatt elpusztult)

Parlagi sas

a Szarvasház, Pálmaház az Akvárium, utóbbiakat Rade Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján építették meg. Ekkor épült a Kis-és a Nagyszikla is.

A régi állatkertből csak néhány állat maradt meg, így új állatok beszerzéséről kellett gondoskodni. Ismét vásároltak, de ajándékba is kaptak állatokat. Szenzáció volt a zsiráfok érkezése Khartumból, Szudán fővárosából.

Képtár ITT

Kittenberger Kálmán a neves vadászati szakíró, több állatot is gyüjtött az állatkert számára. A nemesség köréből többen is támogatták állatadományokkal az állatkertet. Az újjáépített állatkert 1912 május 20.-án nyitotta meg kapuit. Akkoriban Európa egyik legmodernebb állatkertjének számított. A gazdag állomány mellett nagy szenzáció volt az emberszabású majmok három fajtájának a bemutatása is. (csimpánz, orángután, gibbon)

Csimpánzok

Orángután

Gibbon

A macskafajoknak is több faja élt az állatkertben.

A Bagolyvárban rókák, farkasok, csíkos, foltos hiénák laktak.

A közönség érdeklődése kezdetben nagy volt, de hogy ezt fenntartsák különféle programokat szerveztek. Lehetett pónin lovagolni, a Barlang Moziban délutánonként filmvetítés volt.
1914-ben kitört az első világháború. Nagy gondot jelentett a takarmányhiány, és a munkaerő hiánya is. Az élet persze a háború után is folytatódott és ismét történtek vásárlások, sőt saját szaporulatok, melyek jó cserelehetőséget is biztosítottak.

A korszerűsítési munkák is folytatódtak, az állatok részére biológiai igényeiknek jobban megfelelő tereket alakítottak ki.

A második világháború az egész ország számára tragédiát jelentett, így az állatkertnek is. Amikor a háború befejeződött a romokból ismét újra kellett mindent kezdeni. Emberfeletti munkával ez sikerült is. A Fővárosi Állat- és Növénykert az elmúlt száz évben kétszer változott meg gyökeresen. 1907-1912 között és 1996-2008 között. Első alkalommal amikor alapjaiban átépítették, a második alkalommal, pedig amikor teljesen felújították. korszerűsítették.
A régi, hosszú állatházak többsége ma már ismét eredeti szépségében látható. 1996-ban ismét Parasztudvar létesült,

1999-ben megújult az Elefántház, 2000 őszén befejeződött a Pálmaház csaknem egy évtizeden át tartó rekonstrukciója. Megújult az Akvárium, bővítések történtek az Emberszabású majmok házában, és újjászületett a régi Kós Károly tervezte Majomház, valamint a jegesmedvéknek és fókáknak otthont adó sarkvidéki panoráma is. 2006-ra elkészült a Krokodilház, 2007-re a Dél-Kelet-Ázsia-i állatokat bemutató Xantus János Ház, 2008-ban pedig befejeződött a Nagyszikla felújítása, és elkészült a Szavanna komplexum, valamint az új medvekifutó is. Azóta már átadták a Mérgesházat, és a makik új kifutóját is.

Elefántház

Komoly figyelmet kapott a kutatás is amikor a kert megkapta a "Tudományos Intézet"-i státuszt, dr Anghi Csaba vezetése alatt.
Az állatkert megnyitásának századik évfordulójára rendbe hozták a Kis- és Nagysziklát, új Zsiráfházat emeltek. 1971-ben volt a Vadászati Világkiállítás. A kiállítás bezárása után több kiállító ajándékozta állatait az állatkertnek. Az ezt követő években viszonylag nagy költséggel korszerűsítették az állatházakat.
1991-ben a megnyitás 125. évfordulójára felújították az elefántos Főkaput.

1994-ben az Állatkert élére dr Persányi Miklós került. Az ő nevéhez fűződik a "rácsellenes" program. Az elmúlt években úgyszólván az állatkert minden négyzetcentiméternyi területén történt változás.