Több évtizedet éltem, (eddigi életem jelentős részét) Budapest városközpontjában a történelmi belvárosban. Úgy is mint a belváros egyik lakosa, és mint ismert, jó nevű tervezőirodák dolgozója.
Mindig nagy öröm számomra, ha egy-egy nagyobb beruházás, felújítás, befejeződik, átadásra kerül.
Így az elmúlt napokban személyesen is meggyőződhettem a Piarista Központ és a Március 15. tér megújulásáról.
A gyalogos forgalom részére ismét megnyílt a Piarista köz (korábban itt gépkocsi forgalom volt, innen lehetett Buda felé felkanyarodni az Erzsébet hídra.) Az átjáró ismét összeköti a Kígyó utcát a Duna-parttal.
A tér alatt ókori, középkori, és újkori régészeti emlékek találhatók.
A téren áll Budapest legrégebbi keresztény emléke, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom.
A századfordulón teljesen átrendezték a környéket, nagyszabású városrendezési koncepciók alapján. Ahol korábban tér volt, ott felépült a Piarista-tömb, ahol meg épületek álltak, ott kialakították a mai teret.
1918. elkészült az új Piarista épületeggyüttes,
előtte bontják a régi tömböt, előtérben a régi Erzsébet híd.
A piaristák rendjét Kalazanci Szent József (1556-1648) egy Rómába került spanyol pap alapította, aki 1597-től kezdve munkatársaival "kegyes" azaz ingyenes és vallásos iskolát működtetett a városban. Közösségüket 1617-ben V. Pál pápa kongregációvá nyílvánította, majd 1621-ben XV Gergely pápa ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé tette.
Kalazancius Rómában való megtelepedése után sohasem hagyta el Itália földjét, fiait azonban még életében elküldte az Alpokon túli Európába. A magyar rendtartomány 1717-ben telepedett meg. A rend tagjai tanító szolgálatot végeztek. Magyarország területén is a nagyobb városokban megtalálhatók iskoláik, rendházaik. Alapvetően fiúkat oktattak, de ma már van ahol koedukált oktatás is folyik. Piarista nevelést kapott a "legnagyobb magyar" Széchenyi István is, vagy Eötvös Lóránd tudós, Petőfi Sándor költő, Eszterházy Péter író és még sokan mások.
(Hültl Dezső tervei alapján valósult meg a kecskeméti piarista oktatási központ is 1930-1933 között).
Több lépcsőben sikerült a piarista rendnek ismét visszatérnie évszázados gyökereihez a belvárosba.
1992 tavaszán a Duna-parti épületben újjáépült a kápolna, amelyet korábban az Egyetemi Szinpad használt évtizedekig. 2002-ben az ELTE elköltözésével véglegesen visszakapták a Duna-parti rendházat a piaristák, amelynek egyik felében a "B" épületszárnyban a bencések, a ferencesek, és a piaristák korábban önállóan működő teológiai főiskoláinak egyesüléséből (1999) létrejött Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola működik. 2003-ban költözött át a Mikszáth téri rendházból a provincia növendékháza és a tartományfőnökség. 2011. május 16.-án reggel 58 év után ismét a Duna-parton szólalt meg a tanításra hívó csengő a Piarista Gimnáziumban.
1992 után anyagi források híján jó ideig nem történt érdemi előrelépés az épület korszerüsítése ügyében. Majd megkezdődött a tervezés 2006-2009 között: generáltervező M-Teampannon Kft és Kollektív Műterem. A generálkivitelező 2009-2011 között Confector Kft. Befejeződött a Budapesti Piarista Központ "A" épület rekonstrukciója.
Rekonstrukció
2011-re elkészült a Március 15. tér felújítása is és így a pesti belváros egy szép térrel gazdagodott.
Konzorciumvezető: Város-Teampannon
Konzorcium tag: Közlekedés Kft.
Forrás fotók Táj-kert blog, Építész Fórum, Wikimedia
FOTÓGALÉRIA ITT
Mindig nagy öröm számomra, ha egy-egy nagyobb beruházás, felújítás, befejeződik, átadásra kerül.
Így az elmúlt napokban személyesen is meggyőződhettem a Piarista Központ és a Március 15. tér megújulásáról.
A gyalogos forgalom részére ismét megnyílt a Piarista köz (korábban itt gépkocsi forgalom volt, innen lehetett Buda felé felkanyarodni az Erzsébet hídra.) Az átjáró ismét összeköti a Kígyó utcát a Duna-parttal.
A tér alatt ókori, középkori, és újkori régészeti emlékek találhatók.
A téren áll Budapest legrégebbi keresztény emléke, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom.
A századfordulón teljesen átrendezték a környéket, nagyszabású városrendezési koncepciók alapján. Ahol korábban tér volt, ott felépült a Piarista-tömb, ahol meg épületek álltak, ott kialakították a mai teret.
1918. elkészült az új Piarista épületeggyüttes,előtte bontják a régi tömböt, előtérben a régi Erzsébet híd.
A Piarista Központ épülete 1914-1917 között épült, Hütl Dezső tervei alapján. Az épületben iskola és rendház működött, a földszinten bérbe adható üzletek kerültek kialakításra. A Duna-parti front földszintjén két szint belmagasságú tornaterem készült. A második emeleten szintén két szint magasságát átfogó traktusban neobarokk kápolnát építettek. A negyedik emeleten kaptak helyet a természettudományi előadók.
A második világháború során több bombatalálat is érte az épületet. Az államosítás után a piaristáknak el kellett hagyni az épületet. Évtizedek során több funkciója is volt az épületnek. Itt működött az ELTE bölcsészkara. A nagykápolna helyén az Egyetemi Szinpad működött. A Március 15. tér lesüllyesztett régészeti parkká vált. Az utóbbi években egy elhanyagolt, lepusztult helyszín volt.
A második világháború során több bombatalálat is érte az épületet. Az államosítás után a piaristáknak el kellett hagyni az épületet. Évtizedek során több funkciója is volt az épületnek. Itt működött az ELTE bölcsészkara. A nagykápolna helyén az Egyetemi Szinpad működött. A Március 15. tér lesüllyesztett régészeti parkká vált. Az utóbbi években egy elhanyagolt, lepusztult helyszín volt.
Kalazancius Rómában való megtelepedése után sohasem hagyta el Itália földjét, fiait azonban még életében elküldte az Alpokon túli Európába. A magyar rendtartomány 1717-ben telepedett meg. A rend tagjai tanító szolgálatot végeztek. Magyarország területén is a nagyobb városokban megtalálhatók iskoláik, rendházaik. Alapvetően fiúkat oktattak, de ma már van ahol koedukált oktatás is folyik. Piarista nevelést kapott a "legnagyobb magyar" Széchenyi István is, vagy Eötvös Lóránd tudós, Petőfi Sándor költő, Eszterházy Péter író és még sokan mások.
(Hültl Dezső tervei alapján valósult meg a kecskeméti piarista oktatási központ is 1930-1933 között).
Több lépcsőben sikerült a piarista rendnek ismét visszatérnie évszázados gyökereihez a belvárosba.
1992 tavaszán a Duna-parti épületben újjáépült a kápolna, amelyet korábban az Egyetemi Szinpad használt évtizedekig. 2002-ben az ELTE elköltözésével véglegesen visszakapták a Duna-parti rendházat a piaristák, amelynek egyik felében a "B" épületszárnyban a bencések, a ferencesek, és a piaristák korábban önállóan működő teológiai főiskoláinak egyesüléséből (1999) létrejött Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola működik. 2003-ban költözött át a Mikszáth téri rendházból a provincia növendékháza és a tartományfőnökség. 2011. május 16.-án reggel 58 év után ismét a Duna-parton szólalt meg a tanításra hívó csengő a Piarista Gimnáziumban.1992 után anyagi források híján jó ideig nem történt érdemi előrelépés az épület korszerüsítése ügyében. Majd megkezdődött a tervezés 2006-2009 között: generáltervező M-Teampannon Kft és Kollektív Műterem. A generálkivitelező 2009-2011 között Confector Kft. Befejeződött a Budapesti Piarista Központ "A" épület rekonstrukciója.
Rekonstrukció
2011-re elkészült a Március 15. tér felújítása is és így a pesti belváros egy szép térrel gazdagodott.
Konzorciumvezető: Város-Teampannon
Konzorcium tag: Közlekedés Kft.
Forrás fotók Táj-kert blog, Építész Fórum, Wikimedia
"B" épületszárny
FOTÓGALÉRIA ITT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése