Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom

A Március 15. téren áll a Belvárosi templom. A tér megújult és mivel a templom külseje leromlott állapotban volt, így megkezdték a templom homlokzatának renoválását.



A templomkertben felállították Szent Kinga és Szent Hedvig Szobrait. A temlomot körülveszi egy "középkori kolostorkert" . Megtalálhatók itt az akkori kertek növényei, rózsa, bazsalikom, rozmaring.

A templom főbejárata előtti pad

A pad "támláján" tájékoztató a templom építészeti átalakulásairól

A pesti Duna part egyik legjelentősebb építészeti alkotása, az Erzsébet-híd hídfőjén álló, kéttornyú plébániatemplom, mely történetét és építészeti változatosságát tekintve méltán nevezhető Budapest templomának. A főváros épületei, templomai közül ez tekinthető az egyik legkorábbinak. Mind a nemzet, mind Budapest teljes történelme rajtahagyta a nyomait az épületen, s formálta azt társadalmi, vallási, viszonyainak, építészeti stílusának megfelelően. Ezen impozáns templomot sok pesti lakos és turista jól ismeri, mégis talán nem ismerjük pontosan a történetét, vagy nem merültünk el eléggé az építészeti-képzőművészeti rejtelmeiben. Az alábbi, fotókkal illusztrált írás jó lehetőség minderre. TOVÁBB
A Plébánia templom számos zenetörténeti esemény kiemelt helyszíne. Liszt Ferenc több alkalommal volt a misék és hangversenyek dirigense.
Missa Choralis-a itt hangzott fel Magyarországon először, Via Crucis című alkotásának pedig az ősbemutatója volt a Plébániatemplomban.

VIDEO




VIRTUÁLIS SÉTA A TEMPLOMBAN

Páratlan értékű középkori freskót találtak a templom szentélyében.

ITT

Piarista Központ, Március 15. tér

Több évtizedet éltem, (eddigi életem jelentős részét) Budapest városközpontjában a történelmi belvárosban. Úgy is mint a belváros egyik lakosa, és mint ismert, jó nevű tervezőirodák dolgozója.
Mindig nagy öröm számomra, ha egy-egy nagyobb beruházás, felújítás, befejeződik, átadásra kerül.
Így az elmúlt napokban személyesen is meggyőződhettem a Piarista Központ és a Március 15. tér megújulásáról.

A gyalogos forgalom részére ismét megnyílt a Piarista köz (korábban itt gépkocsi forgalom volt, innen lehetett Buda felé felkanyarodni az Erzsébet hídra.) Az átjáró ismét összeköti a Kígyó utcát a Duna-parttal.


A tér alatt ókori, középkori, és újkori régészeti emlékek találhatók.

A téren áll Budapest legrégebbi keresztény emléke, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom.

A századfordulón teljesen átrendezték a környéket, nagyszabású városrendezési koncepciók alapján. Ahol korábban tér volt, ott felépült a Piarista-tömb, ahol meg épületek álltak, ott kialakították a mai teret.1918. elkészült az új Piarista épületeggyüttes,
előtte bontják a régi tömböt, előtérben a régi Erzsébet híd.

A Piarista Központ épülete 1914-1917 között épült, Hütl Dezső tervei alapján. Az épületben iskola és rendház működött, a földszinten bérbe adható üzletek kerültek kialakításra. A Duna-parti front földszintjén két szint belmagasságú tornaterem készült. A második emeleten szintén két szint magasságát átfogó traktusban neobarokk kápolnát építettek. A negyedik emeleten kaptak helyet a természettudományi előadók.
A második világháború során több bombatalálat is érte az épületet. Az államosítás után a piaristáknak el kellett hagyni az épületet. Évtizedek során több funkciója is volt az épületnek. Itt működött az ELTE bölcsészkara. A nagykápolna helyén az Egyetemi Szinpad működött. A Március 15. tér lesüllyesztett régészeti parkká vált. Az utóbbi években egy elhanyagolt, lepusztult helyszín volt.

A piaristák rendjét Kalazanci Szent József (1556-1648) egy Rómába került spanyol pap alapította, aki 1597-től kezdve munkatársaival "kegyes" azaz ingyenes és vallásos iskolát működtetett a városban. Közösségüket 1617-ben V. Pál pápa kongregációvá nyílvánította, majd 1621-ben XV Gergely pápa ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé tette.
Kalazancius Rómában való megtelepedése után sohasem hagyta el Itália földjét, fiait azonban még életében elküldte az Alpokon túli Európába. A magyar rendtartomány 1717-ben telepedett meg. A rend tagjai tanító szolgálatot végeztek. Magyarország területén is a nagyobb városokban megtalálhatók iskoláik, rendházaik. Alapvetően fiúkat oktattak, de ma már van ahol koedukált oktatás is folyik. Piarista nevelést kapott a "legnagyobb magyar" Széchenyi István is, vagy Eötvös Lóránd tudós, Petőfi Sándor költő, Eszterházy Péter író és még sokan mások.
(Hültl Dezső tervei alapján valósult meg a kecskeméti piarista oktatási központ is 1930-1933 között).

Több lépcsőben sikerült a piarista rendnek ismét visszatérnie évszázados gyökereihez a belvárosba.
1992 tavaszán a Duna-parti épületben újjáépült a kápolna, amelyet korábban az Egyetemi Szinpad használt évtizedekig. 2002-ben az ELTE elköltözésével véglegesen visszakapták a Duna-parti rendházat a piaristák, amelynek egyik felében a "B" épületszárnyban a bencések, a ferencesek, és a piaristák korábban önállóan működő teológiai főiskoláinak egyesüléséből (1999) létrejött Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola működik. 2003-ban költözött át a Mikszáth téri rendházból a provincia növendékháza és a tartományfőnökség. 2011. május 16.-án reggel 58 év után ismét a Duna-parton szólalt meg a tanításra hívó csengő a Piarista Gimnáziumban.
1992 után anyagi források híján jó ideig nem történt érdemi előrelépés az épület korszerüsítése ügyében. Majd megkezdődött a tervezés 2006-2009 között: generáltervező M-Teampannon Kft és Kollektív Műterem. A generálkivitelező 2009-2011 között Confector Kft. Befejeződött a Budapesti Piarista Központ "A" épület rekonstrukciója.

Rekonstrukció

2011-re elkészült a Március 15. tér felújítása is és így a pesti belváros egy szép térrel gazdagodott.

Konzorciumvezető: Város-Teampannon
Konzorcium tag: Közlekedés Kft.

Forrás fotók Táj-kert blog, Építész Fórum, Wikimedia

"B" épületszárny

FOTÓGALÉRIA ITT

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

A Ferihegyi repülőtér építése 1939-1944 között zajlott. Tervezője az ifj. Dávid Károly volt. Ebben az időszakban a repülőtér polgári, katonai, sportrepülői igényeket egyaránt szolgált. Ekkor épült a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út is, mely a főváros gyors közúti közlekedését tette lehetővé. A háború utolsó éveiben a repülőtér létesítményei súlyos károkat szenvedtek, melyeket 1947-ig nem újítottak fel. Majd megkezdték a munkálatokat, és így 1950-ben nyitották meg újra a polgári repülés számára.



1957-re készült el a felújított utasforgalmi épület. Az 1960-as évek végére a nagyobb gépek megjelenésével és az utasforgalom növekedésével a repülőtér elérte kapacitásának határait. A Ferihegy 2 építését 1983-ban kezdték el. A 2A terminál tervei dr Herceg Károly és dr Jaklics Ervin építészek vezetésével az UVATERV-ben készültek.
1983-ban szintén az UVATERV tervei alapján épült irányító torony két pilonja közé lett újabb két szint beépítve, a meglevők alá.


Evvel a beruházással Ferihegy ismét nemzetközi szintű modern repülőtérré vált.

1997-1998 között tovább fejlesztették a 2-es terminált. A 2B terminál dr Jaklics Ervin építész vezetésével a KÖZTI és az UVATERV készítette.

Foto Civertan

2005-ben a magyar kormány privatizációs pályázatot hirdetett a Ferihegyi repülőtér 75 évre szóló hasznosításáról. Végül is az új tulajdonos 2007-ben a német Hochtief Airport Gmbh által vezetett konzorcium (HTA) lett a cég új tulajdonosa. Mivel a privatizációs szerződés előírt fejlesztési kötelezettségeket is a (HTA) 2005-ben a befektetői pályázathoz csatolta a Tima Stúdió, KÖZTI Zrt által készített tanulmánytervet. A tervezési program szerint a 2A és 2B terminálokhoz közvetlenül kapcsolódva kellett a bővítést végrehajtani. A fő hangsúly a főbejáratok megtartása mellett az új csarnokra került. Az összképet ez a központi épület szervezi.Az új csarnok épület SkyCourt (Égi udvar) nem csak külső megjelenésében, de belső terében is meghatározó. A két moduláris jellegű terminált egyetlen szerves egységgé kapcsolja össze.


A földi oldalon az épületrész határait az indulási oldali homlokzat, illetve a közúti híd adja. A légi oldalon, az épület 21 m-rel benyúlik a 2A és 2B homlokzatai vonala elé. A közel 70 m fesztávolságú acélszerkezetű tető, csak e két határvonal mentén kerül letámasztásra. A tetőszerkezet formája tükrözi az új terminál belső funkcionális elrendezését és működését. A földi oldalon ívesen leforduló, kétharmad részt tömör tetőfelület, méretei ellenére is erősíti a két meglévő utascsarnok funkcionális jelentőségét, a megmaradó főbejáratok helyét.

Építés közben

Az épületrész kisebb, földi oldalán, a homlokzat vonalában kialakított összekötő folyosó a 2A és 2B terminál között, fedett és zárt kapcsolatot ad, ugyanakkor üzemeltetési szempontból is nagy flexibilitást biztosít.
A SkyCourt külső és belső megjelenésében is az újonnan létrejövő épületegyüttes emblémája kíván lenni, megjelenésében is nemzetközi rangot biztosítva a repülőtér számára. Az épületrész legfontosabb eleme a kétszintes utasforgalmi tér, amelyen minden induló utas áthalad.

A beszállókártyák átvétele után, az utasbiztonsági ellenőrzést követően érkeznek az utasok a SkyCourt központi terébe, amely -a téri élményen túl- nagy alapterületen üzleteknek ad helyet. Emellett az indulási szinten, jelentős felületen pihenő és várakozóhelyek is kialakításra kerültek. A galéria szinten éttermek és légitársasági várók helyezkednek el.

A SkyCourt-ban készült fotókat a Living here and there blogból vettem át.

Az épület alatt új pinceszint készült, amely a 2B meglevő alagsori szintjéhez kapcsolódik. A terület egy része a teljes reptéri, ellátó-, biztonsági-, karbantartó, valamint a rendőrség és vámhivatal reptéri személyzete részére kialakított öltözőket foglalja magában. Az alagsorban kerültek kialakításra a kereskedelmi egységekhez tartozó, bérelt raktárterületek. Az árú szállítás és a személyzet közlekedése, a megmaradó terminálok határvonalán épülő 2-2 gazdasági liften keresztül bonyolódik. Az alagsorban kaptak helyet az épület működését biztosító elektromos-, és gépészeti központok. A SkyCourt- és egyben a teljes épület - középvonalában tervezett új alagsori teherforgalmi bejáraton keresztül zajlik az épület gazdasági ellátása.
Az épületrész földszintjén, az érkezési szinten kapott helyet a teljesen új koncepcionális és üzemeltetési alapokra helyezett csomagkezelő központ. A légi oldali funkció részben a megmaradó épületek alá is benyúlik. a földszint földi oldalán az indulási szinthez hasonlóan belső összekötő folyosó létesült a két terminál fél között. Innen nyílik a személyzeti bejárat.

PANORÁMA FOTÓK

Az új létesítmény (SkyCourt) melyet Tima Zoltán vezette KÖZTI-s építészcsapat tervei alapján, a KÉSZ-csoport fővállalkozásában készült, már a megnyitás előtt elnyerte a "Tierney Clark" díjat.
A díjat brit és magyar építőmérnökök 2000-ben alapították a budapesti Lánchíd angol származású tervezőjének tiszteletére.

VIDEO

Az Országgyűlés 2011 március 16.-án hozott döntése értelmében a Ferihegyi légikikötő neve Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett. A névváltoztatás Liszt Ferenc világhírű magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából történt, emléket állítva evvel a XIX század egyik jelentős művészének.

Budakeszi Vadaspark

A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítettek. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némelyik vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy "a szemet és lelket gyönyörködtesse". Mátyás királyunknak vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaskert falmaradványait is megtalálták.
Hanka nagyszüleivel 2007-ben egy téli napon kirándult a Budakeszi Vadasparkba.
A nagyvilág 1972-ben a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszus határozatából értesülhetett az erdők újabb felhasználási funkciójáról, melyet magyar javaslatra fogadtak el.
A Budakeszi Vadasparkot már az 1960-as évektől kezdve ebben a szellemben fejlesztették. Sétautakat, eső ellen védő kunyhókat, pihenő-és tűzrakó helyeket alakítottak ki. 1976-ban már gyalogosan bejárható volt a park, így természetes környezetében láthatóak voltak az apróvadfajok és a hazai nagyvadak is.
A Vadaspark igazi története 1979-ben, a "Nemzetközi Gyermekév"-ben kezdődött, amikor ünnepség keretében a nagyközönség használatba vehette.
A vadaspark létrehozásával, élményszerű pihenést kívántak nyújtani a látogatóknak. Ezenkívül a cél még az volt, hogy megismertessék a vadállományt, természetes környezetében, részt venni az oktatásban, segíteni a természet és vad fotózását. Az első években több száz vad élt a területen, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, vaddisznó.

Az 1980-as évekre a bekerített terület meghaladta a 400 hektárt és a hannoveri vadaspark után, kiterjedésben a második ilyen jellegű park lett Európában. Az Állatkert segítségével sörényes vadjuhok, szikaszarvascsalád került a bemutató karámokba,

és megkezdődött a skót gímszarvasok szoktatása is a karanténban.

A mai napig nagy súlyt fektet a park vezetése a gyermek korosztályú látogatók sokoldalú kiszolgálására. Az oktatás és ismeretterjesztés elsődleges feladat.
Gazdasági udvart alakítottak ki, ahol bemutatják a baromfiféléket, kecskéket, juhokat, szürke marhákat,

és az állattartók segítőit is a pásztorkutyákat, igavonó szamarakat.


2003-ban üvegfalú bemutatókban helyezték el a házi és üregi nyulakat. Az üregi nyulak földbe vájt üregei is megfigyelhetőek itt.

Építettek kisragadozó-bemutató helyet, és ragadozó madár-röpdét is.
2004-ben került kialakításra az énekesmadarak röpdéje, és gondoskodnak a bemutatókban a gólyák, vadrécék, baglyok, vércsék, folyamatos bemutatásáról.

A kisemlősöknek is van bemutató épülete. Üvegfalon kívülről tekinthetőek meg a rókák, borzok, nyestek, görények, mosómedvék, nyest kutyák.


Kialakítottak az erdei kisemlősöknek is belátható ketreceket. Így láthatóak a mókusok, sünök, még a ragadozó emlősöknek is van bemutató tere.


A bejárat mentén található a fácán és galambbemutató pavilon.

A nagyvadkarámok szomszédságában épült a 12 m magas kilátó.


2009-ben újították fel a fából készült kétszárnyú díszkaput, életnagyságú bronz szarvasbikaszoborral, kétoldalt természeti szimbólumokkal.


2010-ben a vadaspark megnyitásának 31. évfordulóján új lakók érkeztek. Két barnamedve, Vackor és Móric.
ITT
A vadaspark közmegelégedésre jelenleg is betölti alapvető feladatát.
Bővebben itt