A nemzeti jelképek, kifejeznek egy azonos közösséghez való tartozást. Magyarország címere, nemzetünk legfontosabb jelképe, szimbóluma.
Törvényi előírás szerinti meghatározás:
I. Ulászló (1424-1444) uralkodása alatt megfigyelhető, hogy a koronával fedett és hasított címerpajzsban egyesítik a vágásos és kettős keresztes mezőt.
A XV. századig megtörténik a kiscímer kialakulása.
A magyar címer történetéről bővebben
A középcímer
Budapest Clark Ádám tér várfalon.
Törvényi előírás szerinti meghatározás:
"Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik."
A magyar címert, elemeit, több száz éves történelem alakította. A jelenlegi Szent Koronával díszített címert, ( korábbi kiscímert) 1990. július 3.-án fogadta el az Országgyűlés.
1896-ban törvényerejű rendelettel szabályozták a címerek alkotóelemeinek elrendezését és használatukat. Ettől kezdve a nagy és a kis címer használata volt elrendelve.
A címerek történetével, vizsgálatával a heraldika, közismertebb nevén a címertan foglalkozik. A nagy címer összetett címer volt, mely a Magyar Királyság országait és tartományait képviselte, csak terv maradt. (Altenburger Gusztáv)
Fotók az MNO portál képgalériában
Altenburger Gusztáv tervezte a középcímert mely vagy 40 éven keresztül használatban volt.
Államcímerünk elemei:
A vörössel és ezüsttel többször vágott pajzsmező II. Imre király uralkodása alatt tűnik fel. A sávozott pajzsmező spanyol mintákat követhet. Imre királyunk a távoli Aragóniából hozott magának feleséget. A XIII. század második felétől ez volt az Árpád-ház családi címere. II. András és katonáinak árpád-sávos címerpajzsai és zászlai a Szentföld felszabadításáért vívott 1218-ik évi keresztes háború alatt jelképezték a Magyar Királyság csapatait.
A kettős kereszt a legrégebbi jelkép hazánk címertörténetében. Bizáncból származtatható, a keresztény királyi hatalom jelképe. Címerként a XIII. századtól terjedt el.
A hármas halom a XIV. század közepe óta szerepel a kettős kereszt alatt. A kettős kereszt talapzatán nyugvó korona a királyság jelképe.
A köztudatban szimbolikus jelentés is kapcsolódik a címeren megjelenő formákhoz. E szerint a vágásos címer négy ezüst sávja az ország négy legfontossabb folyója: a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva. Az elképzelést Werbőczy István Hármaskönyvében is megtaláljuk.
Tripartitum Hármaskönyv
A hármashalom három hegyet jelképez: a Tátrát, a Mátrát, és a Fátrát.A magyar címert, elemeit, több száz éves történelem alakította. A jelenlegi Szent Koronával díszített címert, ( korábbi kiscímert) 1990. július 3.-án fogadta el az Országgyűlés.
1896-ban törvényerejű rendelettel szabályozták a címerek alkotóelemeinek elrendezését és használatukat. Ettől kezdve a nagy és a kis címer használata volt elrendelve.
A címerek történetével, vizsgálatával a heraldika, közismertebb nevén a címertan foglalkozik. A nagy címer összetett címer volt, mely a Magyar Királyság országait és tartományait képviselte, csak terv maradt. (Altenburger Gusztáv)
Fotók az MNO portál képgalériában
Altenburger Gusztáv tervezte a középcímert mely vagy 40 éven keresztül használatban volt.
Államcímerünk elemei:
A vörössel és ezüsttel többször vágott pajzsmező II. Imre király uralkodása alatt tűnik fel. A sávozott pajzsmező spanyol mintákat követhet. Imre királyunk a távoli Aragóniából hozott magának feleséget. A XIII. század második felétől ez volt az Árpád-ház családi címere. II. András és katonáinak árpád-sávos címerpajzsai és zászlai a Szentföld felszabadításáért vívott 1218-ik évi keresztes háború alatt jelképezték a Magyar Királyság csapatait.
A kettős kereszt a legrégebbi jelkép hazánk címertörténetében. Bizáncból származtatható, a keresztény királyi hatalom jelképe. Címerként a XIII. századtól terjedt el.
A hármas halom a XIV. század közepe óta szerepel a kettős kereszt alatt. A kettős kereszt talapzatán nyugvó korona a királyság jelképe.
A köztudatban szimbolikus jelentés is kapcsolódik a címeren megjelenő formákhoz. E szerint a vágásos címer négy ezüst sávja az ország négy legfontossabb folyója: a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva. Az elképzelést Werbőczy István Hármaskönyvében is megtaláljuk.
Tripartitum Hármaskönyv
I. Ulászló (1424-1444) uralkodása alatt megfigyelhető, hogy a koronával fedett és hasított címerpajzsban egyesítik a vágásos és kettős keresztes mezőt.
A XV. századig megtörténik a kiscímer kialakulása.
A magyar címer történetéről bővebben
A középcímerBudapest Clark Ádám tér várfalon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése