2011. október 24., hétfő

Gödöllői Királyi Kastély, Gödöllői Királyi Váró



Még csak terv ugyan, hogy év végén Hankával is ellátogatunk Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyába, de gondoltam írok a blogomban róla, annál is inkább, mert az elmúlt hétvégén egy nagyon szép őszi délutánt töltöttem ott.







Az elmúlt néhány hónapban dvd-n többször is megnéztük együtt Hankával a Sissi című 1955-ben készült osztrák romantikus filmet. Nagyon tetszett neki.


Innen is ered az ötlet, hogy többek között egy hatéves szülőhazájától távol élő gyermeket, hogy lehet közelebb hozni a történelmünkhöz. Talán ez is egy módja lesz, hogy év végén ellátogatunk Sissi


kedvelt magyarországi kastélyába.
1996-ban amikor a restaurálás kezdeti szakaszában a kastélyt megnyitották a látogatók előtt én is voltam ott. Hogy azóta milyen csoda történt!!!! Nem hittem a szememnek. A mostani látogatásom előtti napokban olvasgattam ezt a monográfiát:

Ebből is tájékozódtam, de nagyon kiváló a Gödöllői Kastély Múzeum honlapja.

A kastély építésének gondolata Grassalkovich I. Antal gróf (1694-1771) nevéhez kötődik. Az első építési szakasz 1735-1745-ig tartott, Mayerhoffer András tervei alapján. A gróf fia, Grassalkovich II. Antal (1734-1794) és unokája, Grassalkovich III. Antal (1771-1841) idejében újabb építési periódusok következtek.
Egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára.
Mai formáját a XIX. század elején nyerte el. Az 1867-es kiegyezés után a magyar állam megvásárolta a kastélyt, és koronázási ajándékul adta Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak.


Különösen Erzsébet tartózkodott szívesen Gödöllőn.



A királyi család főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. Erzsébet királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide.
I. Ferenc Józsefet a trónon IV. Károly követte. Hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918 október 26.-án.
A kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett 1920-tól Horthy Miklós kormányzósága alatt. Ezt az időszakot a II. világháború zárta le.
1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1950-től a gazdasági épületben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyílvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. A méltatlan hasznosítási formák a kastély lassú pusztulásához vezettek.
Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg és néhány év múlva a kastély kiürítése után kezdődhetett csak meg a felújítás.
A felújítás, restaurálási munkák jelenleg is folynak.
Bővebben ITT
Az Európai Unió magyar elnöksége idején (2011) azonban a kastély alkalmas protokoll helyszínné vált.

 

Egyedi kézzel festett váza, diszítve a tagországok hímnuszának kezdősorával:


A 28 hektáros parkkal körülvett épület emeletén a Kastélymúzeum állandó kiállításaként a kastély két fénykora elevenedik meg. Az építtető Grassalkovich családot bemutató termek után Ferenc József és Erzsébet királyné hűen rekonstruált lakosztályai tekinthetőek meg.


2003 óta tekinthető meg a Barokk Szinház


2004-ben elkészült a Királydombi Pavilon,


2011-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját.
Megújult a kastélypark egy része,





majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója.



Az új szárnyakban új állandó kiállításokat rendeznek.


A lovarda 1746-49 között épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Szinház alatt lévő toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára 1877 körül átépítették. A padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne. A lovarda nem véletlenül volt Erzsébet egyik kedvenc helye a kastélyban, műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a felséget itt mutatványokra, például tűzkarikán átugrálásra.
A kastély földszintjén hangulatos kávézó,


ajándékbolt,


rendezvénytermek várják a vendégeket. A díszteremben, nyáron a kastély díszudvarán koncerteket, fesztiválokat rendeznek.




Gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat szerveznek.
Az ajándékboltban vásároltam Hankának is egy mesekönyvet, melyből mesélni fogok neki, Herceg Egérváry Elemér humoros kalandjairól még mielőtt ellátogatnánk együtt is a kastélyba,



hogy ismeretet szerezzen az épületről és Erzsébet királynő (Sissi) gödöllői tartózkodásáról.
Amit még kiemelnék: a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum a mozgásukban korlátozottak számára is teljes mértékben megtekinthető!



A kastélylátogatás után, még eljutottam barátaimmal és megnéztem, a Gödöllői Királyi Váró-t is (1882). A vasútállomáson található a neoreneszánsz stílusú épület.



A II. világháború és az azt követő időszak rombolása után 2011-ben a Norvég Alap támogatásával épült újjá.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése