Magyar Állami Operaház

Családunk életében mindig is felejthetetlen élményt nyújtottak az operai évadok előadássorozatai. 2008-ban és 2009-ben Hankával is megtettük az első lépéseket, hogy megismerkedjen az operaház csodálatos épületével, és időről időre, ahogy ez majd lehetővé válik a hazalátogatások alkalmával, megismertessük az operairodalom és balettművészet kincseivel.
Az első alkalommal 2008-ban amikor a karácsonyi időszakban itthon voltak, természetesen Csajkovszkíj Diótörőjét nézték. Ugyan a harmadik felvonás már nem kötötte le, így eljöttek, de így is emlékezetes maradt számára. Akkor közel három éves volt. Egy évre rá már ez a program igazi élményt jelentett számára.
Ezért is tartottam fontosnak, hogy írjak most a blogban róla.

A Magyar Állami Operaház Budapest 19. századi műemlékeinek egyik legjelentősebb épülete. Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült. A belső terek kialakításában a kor neves művészei vettek részt. Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór.
1884. szeptember 27.-én Ferenc József császár jelenlétében került sor az ünnepélyes megnyitásra. Erkel Ferenc vezényletével a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát, és a Lohengrin első felvonását adták elő.
A dalszínház, mely egyben otthont ad a Magyar Nemzeti Balettnek is az ország kiemelt kultúrális intézménye. Neves ének és balettművészek sora lépett itt fel a megnyitás óta.

Fofó

Video

Március 15.

A magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja.
A forradalmi események után már az első évben megünnepelték ezt a napot. Később a kiegyezésig az elnyomó hatalom ellen demonstráltak minden március 15.-én. Az ünneplés akkor is megosztotta a Kárpát-medencében élő népeket.
A kiegyezés előtti években tilos volt a piros-fehér-zöld színt használni, kardot viselni, és Kossuth-szakállt növeszteni. A dualizmus korában ez a nap nem nem volt hivatalos ünnep. A forradalom ötven éves évfordulóján már kevés szemtanú élt, így történelemmé vált a 48-as forradalom és szabadságharc.
1927-ben hivatalosan is állami ünnep lett rövid ideig. Majd az elkövetkező időkben a hazai politika kisajátította különböző ideológiai meggondolások alapján ezt az ünnepet.
Így volt ez a rendszerváltás után 1990-ben is. Talán most megvalósul újra hazánkban ismét egy 1848-hoz hasonló egyetértés, társadalmi összefogás! Remélem, hogy így lesz!

A közmédiumok már összefogtak!


VIDEO

VIDEO 2

Magyarország címere

A nemzeti jelképek, kifejeznek egy azonos közösséghez való tartozást. Magyarország címere, nemzetünk legfontosabb jelképe, szimbóluma.
Törvényi előírás szerinti meghatározás:

"Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik."

A magyar címert, elemeit, több száz éves történelem alakította. A jelenlegi Szent Koronával díszített címert, ( korábbi kiscímert) 1990. július 3.-án fogadta el az Országgyűlés.
1896-ban törvényerejű rendelettel szabályozták a címerek alkotóelemeinek elrendezését és használatukat. Ettől kezdve a nagy és a kis címer használata volt elrendelve.
A címerek történetével, vizsgálatával a heraldika, közismertebb nevén a címertan foglalkozik. A nagy címer összetett címer volt, mely a Magyar Királyság országait és tartományait képviselte, csak terv maradt. (Altenburger Gusztáv)
Fotók az MNO portál képgalériában
Altenburger Gusztáv tervezte a középcímert mely vagy 40 éven keresztül használatban volt.
Államcímerünk elemei:
A vörössel és ezüsttel többször vágott pajzsmező II. Imre király uralkodása alatt tűnik fel. A sávozott pajzsmező spanyol mintákat követhet. Imre királyunk a távoli Aragóniából hozott magának feleséget. A XIII. század második felétől ez volt az Árpád-ház családi címere. II. András és katonáinak árpád-sávos címerpajzsai és zászlai a Szentföld felszabadításáért vívott 1218-ik évi keresztes háború alatt jelképezték a Magyar Királyság csapatait.
A kettős kereszt a legrégebbi jelkép hazánk címertörténetében. Bizáncból származtatható, a keresztény királyi hatalom jelképe. Címerként a XIII. századtól terjedt el.
A hármas halom a XIV. század közepe óta szerepel a kettős kereszt alatt. A kettős kereszt talapzatán nyugvó korona a királyság jelképe.
A köztudatban szimbolikus jelentés is kapcsolódik a címeren megjelenő formákhoz. E szerint a vágásos címer négy ezüst sávja az ország négy legfontossabb folyója: a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva. Az elképzelést Werbőczy István Hármaskönyvében is megtaláljuk.
Tripartitum Hármaskönyv

A hármashalom három hegyet jelképez: a Tátrát, a Mátrát, és a Fátrát.
I. Ulászló (1424-1444) uralkodása alatt megfigyelhető, hogy a koronával fedett és hasított címerpajzsban egyesítik a vágásos és kettős keresztes mezőt.
A XV. századig megtörténik a kiscímer kialakulása.
A magyar címer történetéről bővebben

A középcímer
Budapest Clark Ádám tér várfalon.