2013. január 20., vasárnap

Chirinquito 2013

Chirinquito egy vendéglátóhely étellel és ital kínálattal, a tengerparton, a strandokon a városi sétány mellett. Esteponaban, is a turisztikai területen több is üzemel. Van köztük szezonális, de van amelyik egész évben a vendégek rendelkezésére áll.
A Chiringquito Palm Beach (beach bar) is egy ilyen.





A nyolcvanas évek elején nem nagyon volt olyan téli hónap amikor ne mentünk volna el Budapestről a belvárosból (ahol ritkán maradt meg a leesett hó) téli üdülőhelyre, "sí szabadságra". Akkor még keveseknek adatott meg az, hogy nyugati országok sí paradicsomait keressék fel, az meg talán még kevesebbeknek volt lehetséges, hogy a télből a nyárba utazhatott.
Ezekre az utakra, (Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária) ahol a család és baráti körünk együtt volt, mindig szívesen emlékezem vissza!
A szikrázó napsütés, több ezer méter magasan a tengerszint felett, a hó, a fenyőerdők, a tiszta levegő!
El nem tudtam képzelni újév napját pálmafák alatt ülve, coctélt kortyolgatva! 


 
Nagyon más volt az érzés a tenger, a szikla (Gibraltár) a néptelen strand látványa!
Jó, hogy ezt is megkaptam az élettől!




Nyár a télben  kisebb megszakításokkal tart még!






2013. január 12., szombat

A Costa del Sol fővárosa Malaga

Malaga-ban van Spanyolország harmadik legforgalmasabb nemzetközi repülőtere. Erről már írtam egy korábbi bejegyzésemben. Hat éve, hogy időnként eltöltök Estepona-ban néhány hetet a gyerekeknél, Malaga-t érkezési és indulási állomásnak tekintettem. Az elmúlt nyáron már közel voltam ahhoz, hogy valamelyest a várost is megismerhessem és nem csak a repülőteret. Valamiért még sem sikerült. Viszont most, december utolsó napjaiban egy fél napra a városba is bementünk.


 Malaga-ban is mint sok más városban, december elején, az utcákat és tereket feldíszítik apró lámpa füzérekkel, égősorral, virágokkal, látványos karácsonyi dekorációval.






Ezt a különleges díszítést, a nyüzsgő utcai életet érdemes volt megnézni!
Utcai zenészek, szórakoztatták a sétálókat.

A gyerekek leadhatták leveleiket a "Három Királyok Postáján"

Január 5.-én teve háton érkeztek a kikötőbe a királyok. Melchor, Gaspar és Baltasar. A királyok menete a fő útvonalakon haladt.

  Zenekarok  a menetben,

 és közben a királyok nagyon sok cukorkát szórtak a gyerekeknek.

A belvárosban eltöltött idő ahhoz kevés volt, hogy múzeumokba látogassunk, hiába vágyakozom erre, a programra! (Museo Picasso Malaga, Museo Carmen Thyssen Malaga, Museo  del Vino, Mimma Museo Interactiva de la Música de Malaga ....... és sorolhatnám még)
Elsétáltunk az Alcazaba mellett. 


Az alcazaba szó mór erődöt jelent. A malagai Alcazaba a legépebben megmaradt mór erődítmény Spanyolországban. A 8. században épült. Egykor 100 toronyból és három palotából állt és három fal védte, amelyekből kettő a mai napig is áll.

Az Alcazaba bejáratánál egy 2. századra datált római amfiteátrum maradványa található, amelynek néhány részét felhasználták az Alcazaba építéséhez.

Az Alcazaba fölött magasodó, XIV. századi romos Castillo de Gibralforó várról,


csodálatos kilátás nyílik a Mirador-ból a kikötőre, a tengerre,  Malaga arénájára és a másik irányba a hegyekre.

Átsétáltunk a híres Bodega El Pimpi-n.

Ez egy rendkívül autentikus hely a város közepén, a Picasso Múzeum közelében. Egy tapas bár mindenek felett!




Évszázadokon keresztül csodálatra méltó gondossággal és tisztelettel őrizték meg az épületet. Mindig is híres művészek, találkozó helye volt.


Egy-egy terem a hírességekről kapta a nevét.






A kíváló helyi specialitások, a jó sajt, sonka, kolbász és sertéskaraj mellé az ital is mint a Malagai édes bor elmaradhatatlan.





Rövid séta után értünk a hatalmas és lenyűgöző szépségű katedrálishoz. Catedral La Manquita (1528-1728)
Malagai katedrális a 10 legnépszerűbb szakrális műemlék között van Spanyolországban. A La Manquita befejezetlen, egy torony készült csak el. az északi torony (93 m magas) Az andalúziai reneszánsz egyik ékköve, egykoron, egy mecset volt és egy építészeti egységet alkotott az Alcazaba-val és Gibralfaro-val.


A La Manquita nem csak kívülről, lenyűgöző, de a belső tér is káprázatos látványt nyújt.




A kórus, a csodálatos orgonával (4000) orgona síp). A beszűrődő csodálatos fény a hatalmas ablakokon keresztül, a halk zene, elbűvölt bennünket. Kevés idő állt rendelkezésünkre, hogy szisztematikusan élvezzük a részleteket.







A beltéri fotókat Dr. Cseh László"élményképek" sorozatából válogattam.
Amikor kijöttünk a katedrálisból, egy hangulatos kis térre jutottunk. Plaza del Obisbo.


Itt áll a püspöki palota épülete,  az Egyházmegyei Múzeum.
Ekkor már siesta idő volt, az éttermek megteltek.
 Mi is betértünk a központban található El Patio-ba. Igazi gasztronómiai fúziós ízek konyhája, kapcsolódik a keleti és Dél Spanyolország íz világához. Az utcai fronton terasszal.
 Belső kialakításban a tipikus andalúz stílust láthattuk.


 A belső teret vasoszlopok tagolják, így egy udvar került kialakításra. A falakon óriási gyűjtemény van plakátokból, melyek hirdetik a vásárokat és a bikaviadalokat. (1908-1957)
Manolo Molero a séf tudja, hogy a tökéletes paella elkészítéséhez az Alicante rizs a legmegfelelőbb. A paella mely újnyi vastag a specialitás serpenyőben, 20 perc alatt elkészült. Ebbe az ételbe a rizs a fokhagyma és a fűszerek mellett, különféle kagylók, rákok, homár, ördöghal, garnélarák, tintahal, homár kerülnek a vendég igényeinek megfelelően.
Különlegesek az előételek, főételek, és a desszertek is. Az étkezéshez tíz különféle Malagai borból lehet választani, egyenesen a hordóból, de palackozva is kapható!


Arról le kellett mondani, hogy kísérletet tegyünk múzeum látogatásra, pedig jó lett volna! Rövid séta után



 még ittunk egy forró menta teát süteménnyel a hazaindulás előtt a Teteria Palacio Nazari-ben. 

Nagyon jól esett! A szürkületben hazafelé tartva, Afrika partjai is látszottak! Ennyi fért bele ebbe a fél napba és ez is felejthetetlen élmény volt!